INDOKOLÁS

A Magyar Közúti Járművezető-képző Kamaráról szóló 2005. évi  ....... törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Hazánkban a gépjárművezető képzést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) mellett a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R) hivatott szabályozni. A törvényi és a rendeleti szabályozás alapján a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) irányításával működő közlekedési felügyeletek (a továbbiakban: KF) engedélyezik, ellenőrzik és szakmailag felügyelik a képzést.

A gépjárművezető-képzés a különböző járműkategóriákat tekintve a KFF által készített tantervek és szabályzatok alapján a különböző vállalkozásokban, “autósiskolákban" (a továbbiakban: képző szerv) valósul meg. Képzési engedélyt gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, oktatói munkaközösségek, önkormányzati tulajdonú intézmények és állami oktatási intézmények kérhetnek és kaphatnak, ha a képzési rendeletben előírt személyi (szakoktató, iskolavezető), valamint a tárgyi feltételeket biztosítják.

A R. kötelező névjegyzékbe vételt és nyilvántartást ír elő a képző szerv szakmai munkáját irányító iskolavezetőre és az oktatási tevékenységet végző szakoktatóra. A kötelező névjegyzékbe vételt, a névjegyzékeknek naprakész vezetését a KF-ek, mint engedélyező hatóságok végzik. A KF a névjegyzékbe vett, nyilvántartott szakoktató vagy iskolavezető tevékenységét időszakosan korlátozza vagy annak végzésétől eltiltja, ha tevékenységével kapcsolatosan súlyos szakmai vagy etikai kifogás merül fel.

A képzési engedély birtokosa a képző szerv. A KF a képzési engedélyt felfüggeszti vagy azonnali hatállyal visszavonja, ha a képző szerv a jogszabályban vagy a képzési engedélyben meghatározott feltételeket nem tartja meg, nem teljesíti.

A gépjárművezető-képzés működési tapasztalatai szerint a törvényi, rendeleti szabályozás megvalósulása felemás képet mutat. A KF nem minden területen képes az elvárásoknak megfelelő szinten eleget tenni a feladatainak. A feladatok (képzési engedély kiadása vagy visszavonása, névjegyzékek vezetése, ellenőrzés, szakfelügyelet) ellátása közül a hangsúly az ellenőrzés területére koncentrálódik, sok esetben a kívánt eredmény nélkül. A KF-ek által kialakított gyakorlatban számos esetben jelentős különbségeket lehet kimutatni azonos típusú események megítélésében. Ezek a problémák a képzési rendelet életbe lépésétől - 1993. január 1-től - jelen vannak. Nincs úgynevezett “Etikai kódex", amelyhez mind a szakma képviselői, mind a KF igazodni tudna. A szakmai munka színvonalát befolyásoló szakfelügyelet szinte teljesen háttérbe szorult. A hatósági tevékenység természetéből fakadóan nincs megfelelő irányú motiváció, amely a képzést, mint szolgáltatást minőségileg befolyásolná.

A képzési és vizsgáztatási rendszerünk - mint rendszer - 1969 óta Európa élvonalába sorolható. Az európai mércével mérve is kiemelkedően jó jogszabályi háttér, a jelenleginél magasabb színvonalú képzést feltételez.

A fentieket figyelembe véve szükségesnek ítéljük a közúti járművezetői képzés, a szakoktatói és iskolavezetői tevékenység, valamint a képző szervek működési feltételeinek a korszerűsítését. A szakmában foglalkoztatottak létszáma jelentős. Több mint 5000 szakoktató és közel 1600 iskolavezető szerepel a különböző névjegyzékekben. Szakmai érdekeiket egy önkormányzattal rendelkező szakmai kamara jelentős súllyal és hatékonyan tudná képviselni. Külön törvényi szabályozással - amely a szakmai kamara létrehozására irányul - egységesen kell megoldani a felmerült problémákat.

A törvényjavaslat a következő alapelvek szem előtt tartásával készült:

1.      Az indokolt mélységű, de a szükségesnél nem szélesebb körű törvényi szabályozás érdekében az eddigieknél szélesebb körben szükséges a törvényekben az alacsonyabb szintű szabályozásra felhatalmazó rendelkezéseket kidolgozni; csak kivételesen (pl. az alapjogágak nagy kódexei, illetőleg a jogállam alkotmányos alapintézményei esetében) fogadható el fő szabályként a tárgykör egészének vagy túlnyomó részének törvényi szintű szabályozása. Csak az adott jogintézmény tartalmát, lényeges garanciáit, továbbá jogosultság esetén annak közvetlen és jelentős korlátozását kell törvényi szinten rendezni. A javaslat a törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdések rendezését a kamarai alapszabályhoz utalja. A kamarák az alapszabályi szinten majdnem korlátlan szabadsággal rendelkeznek, annak tartalmi meghatározását és viszonylag rugalmasabb módosítási lehetőségeit tekintve. A kamara alapszabálynak kötelező tartalmi elemeit a törvényjavaslat 24. §-a sorolja fel.

2.      A javaslat figyelemmel volt arra a szempontra is, hogy szakmai kamara létrehozása csak kivételesen, az alábbi feltételek együttes mérlegelése után és csak abban az esetben támogatható, ha

a)      a szakmai kamara létrehozása közvetve sem jelenti az egyesüléshez való alkotmányos alapjog korlátozását;

b)      a tagok által gyakorolt hivatás hagyományos szabadfoglalkozásnak minősül, és olyan speciális bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára;

c)      a szakmai kamara a tagságához, tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátására jön létre, és ezen közfeladatok köre pontosan meghatározott;

d)      a szakmai kamara létrehozása a közkiadások közvetlen vagy közvetett csökkenésével jár.

A javaslatban mind a négy szempont teljesül. A közlekedésbiztonság, mint közérdek indokolja azt, hogy a közúti járművezető-képzés és a képzést végző szakoktatók és iskolavezetők nagyobb követelményt biztosító, tehát az általánosnál "zártabb rendben", kötelező kamarai tagság feltételével végezzék tevékenységüket. Ugyanakkor a kamara nem lát el munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseleti tevékenységet, és a kamarai tagok, valamint a képző szervek által kizárólagosan végzett tevékenységeken kívül - amelyek magyarázhatók és nem vetnek fel alkotmányossági aggályokat - más szervezetek is folytathatnak a járművezető képzéshez kapcsolódó tevékenységet (pl. járművezetők továbbképzése).

A törvényjavaslat tervezete a közúti járművezetői képzést, a szakoktatói és iskolavezetői tevékenységet, valamint a képző szervek működési feltételeit az alábbi elvek alapján javasolja működtetni:

A szakoktatókat és az iskolavezetőket a közlekedési hatóság vizsgáztatja. A vizsga eredményes letételéről szóló bizonyítványt is a hatóság adja ki a részükre. Ténylegesen azonban szakoktatói és iskolavezetői tevékenységet csak az a - vizsgázott - szakoktató, illetve iskolavezető végezhet, aki a Magyar Közúti Járművezető-képző Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja.

A szakoktatók és az iskolavezetők vagy önálló vállalkozásban, vagy pedig e célra létesült gazdasági társaságban - annak tagjaként vagy alkalmazottjaként - folytathatják a közúti járművezető képző, illetve az iskolavezetői tevékenységüket. A vállalkozás folytatásához szükséges működési engedélyt a Kamara adja ki, mind a magánszemély-vállalkozónak, mind pedig a vállalkozó gazdasági társaságnak. Ehhez az utóbbihoz nem szükséges az, hogy a vállalkozó gazdasági társaság tagja legyen a kamarának. Csupán az szükséges, hogy a vállalkozásban olyan személyek végezzék a közúti járművezető képzést és olyan személyek vezessék a gépjárművezető képző iskolát (szakoktató, iskolavezető), akik a Kamara tagjai.

A szabályozás garanciákat nyújt azáltal, hogy az alapszabály és az etikai kódex megteremti a szakmai, gazdasági, etikai érdekek összhangját, és ezzel hozzájárul a képzés szakmai színvonalának emeléséhez, közvetve pedig a közlekedés biztonságának javításához. Kiemelten fontos felhívni a figyelmet, hogy a polgári társadalomban az önkormányzatiság megteremésének lehetőségével a többség, egységesen rendezett, tiszta és egyértelmű belső szabályozással - amelyet a törvényi háttér biztosít - meg akar szabadulni azoktól a negatív tényezőktől, amelyek ma a szakmát piaci (képző szervi tevékenység), illetve oktatási (szakoktatói tevékenység) szempontokból jellemzik. Társadalmilag nagyon fontos elvárás a korrupció megszüntetése mind a képzés, mind a vizsgáztatás területén. Ennek a feladatnak a megoldása kulcsfontosságú szerepvállalás a Kamara számára, de a kívánt eredményhez csak megfelelő kormányzati segítséggel, az érintett szaktárcák bevonásával lehet átütő sikerként eljutni.

A törvényjavaslat kötelező kamarai tagságot ír elő a magánszemély (szakoktató, iskolavezető) részére, aki a gépjárművezető-képzés területén képzéssel foglalkozik. A felsorolt kamarai feladatok a törvényjavaslat 5. §-a szerint - többek között - lehetővé tennék, hogy a közúti járművezető-képzés módszertani elveinek és szabályainak meghatározásában nemzeti összhangot is figyelemmel kísérve, a mai követelményeknek megfelelően felhasználja azt a szakmai tapasztalatot, amellyel ma a szakma rendelkezik.

Rögzíti és megoldja az ellenőrzés és a szakfelügyelet kérdését. Országos nyilvántartást vezet a magánszemélyekről (szakoktatókról, iskolavezetőkről), valamint a képző szervekről. Kidolgozza az etikai szabályokat, gondoskodik azok megtartásáról.

A KF-nek lehetősége van a szakoktatót a vizsgán való részvételtől eltiltani. Az etikai kódexben rögzíteni kell a KF-nek azt a jogát, hogy kezdeményezhesse a szakoktató etikai felelősségre vonását, és akár a Kamarából történő kizárását is.

A Kamara szabályozni fogja a szakoktatók munkavégzését, fokozott figyelemmel a járművezetésre, mint veszélyes üzemre. Ki kell, hogy dolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat. Mindezeknek a feladatoknak a megoldásához biztosítani tudja a személyi feltételeket, amelyek a törvényi szintű elvárásnak megfelelnek.

A törvényjavaslat I. Fejezete a Kamarával, valamint a közúti járművezető-képző tevékenység végzésével kapcsolatos alapvető szabályokat tartalmazza, amelyek a kamarai tagokra, mint magánszemélyekre, illetve bejegyzett képző szervekre vonatkoznak.

A törvényjavaslat II. Fejezete a kamarai tagsági viszony keletkezésével, a kamarai tag jogaival, kötelességeivel, a tagsági viszony szünetelésével, a tagsági viszony megszüntetésével, a közúti járművezető-képző szerv működési engedélyével, valamint bejegyzésével, továbbá a kamarai nyilvánossággal foglalkozik. A jelenlegi gyakorlat szerint van olyan szakoktató vagy iskolavezető, akit - az oktatással egyidejűleg - a KF vizsgabiztosként vagy ellenőrzési feladattal is megbízott szakfelügyelőként alkalmaz. A szakma egyhangú véleménye jelenik meg a tagsági viszony szünetelésére vonatkozóan, amely ennek lehetőségét a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában kizárja. A fejezet tartalmazza a tagsági viszony keletkezésével és megszüntetésével, valamint a működési engedély iránti kérelem elutasításával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket és eljárási módozatokat.

A törvényjavaslat III. Fejezete a Kamara szervezetét és működésének leírását rögzíti. Ez a fejezet határozza meg az alapszabály kötelező tartalmát, a küldöttgyűlés és az elnökség összetételét és feladatait, a tisztségviselőket és a Kamara bizottságait.

A Kamara működéséhez szükséges pénzügyi források megteremtését tagdíjakból, a bejegyzett képző szervek éves hozzájárulásából és egyéb bevételekből lehet megalapozottan biztosítani. A bejegyzett képző szervek éves hozzájárulásának megállapításakor a tárgyévi bruttó bevételt célszerű százalékos arányban figyelembe venni.

A Kamara helyi szervezeteinek napi feladata kell, hogy legyen a zavartalan munkakapcsolat kialakítása a területileg illetékes KF-fel. Ez a megoldás minden szempontból hatékony együttműködést jelentene. A Kamara tudja megmondani, hogy melyik képző szerv rendelkezik működési engedéllyel és ennek megfelelően vizsgajelentési lehetősséggel. Ez a felvétel a gyakorlati vizsgán kötelezően jelenlévő szakoktató névjegyzékbeli regisztrálásával is kapcsolatos.

A törvényjavaslat IV. Fejezete a felelősségi szabályokat, így az etikai vétséget, az etikai eljárást, a büntetéseket, valamint a jogorvoslati lehetőségeket foglalja magában.

A törvényjavaslat V. Fejezete a Kamara feletti törvényességi felügyelet általános szabályait határozza meg. A Kamara feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. A törvényben biztosított a kamarai határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetősége.

A törvényjavaslat VI. Fejezete a záró rendelkezések címszó alatt a hatálybalépést, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek - a törvények összhangjának megteremtése érdekében szükséges - módosítását, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a Kamara megalakulásával kapcsolatos teendőket rögzíti. Az átmeneti intézkedések sorában természetesen arról is gondoskodni kell, hogy a közúti járművezető képzést szabályozó - a törvénynél alacsonyabb szintű - jogszabályokat hozzáigazítsák a Kamaráról szóló új törvény rendelkezéseihez.

RÉSZLETES INDOKLÁS

1-4. §

A javaslat a kamarai tagság kötelezővé tételével biztosítja, hogy a gépjárművezető-képzés és a szakoktatók, iskolavezetők továbbképzése területén csak arra alkalmas, regisztrált személyek tevékenykedjenek.

A törvény a Kamarát a már kialakult kamarai rendszerhez igazodva hozza létre. A kamarai tagság magánszemélyhez kötődik, ezért egyértelmű, hogy a törvény rendelkezéseit a szakoktatókra és az iskolavezetőkre, mint magánszemélyekre kell alkalmazni.

A Kamara köztestületként működik, hierarchikus rendben épül fel. Köztestületi jellegéből adódóan használhatja a Magyar Köztársaság címerét.

A Kamara részt vesz a közúti járművezető-képzés szakterületéhez kapcsolódó jogalkotó előkészítő munkában. A Közlekedési Főfelügyelettel együttműködve biztosítja a Kamarához kapcsolódó szakmai szervezetek összehangolt tevékenységét az egységes jogértelmezés és jogalkotás érdekében. Gondoskodik a közúti járművezető-képzés folyamatos fejlesztéséről. Felügyeletet gyakorol a szakoktatók és az iskolavezetők szakmai munkája felett, a színvonalasabb szakmai munka elősegítése érdekében, koordinálja és szervezi a szakmai továbbképzéseket, szaktanfolyamokat, gondoskodik a képzéshez és a továbbképzéshez szükséges oktatási anyagok elkészítéséről, beszerzéséről. Képző szervei útján részt vesz a képzéssel, szakképesítéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységében. Különösen jelentős feladatát képezi a Kamarának a közúti járművezető-képzés területén működő képzőszervek működési engedélyének kiadása és visszavonása.

A Kamara nem lát el munkáltatói vagy munkavállalói érdekvédelmi tevékenységet, az érdekvédelem elsősorban a szakterületen működő civil szervezetek (egyesületek) feladata, amelyekkel a Kamara együttműködik, adott esetben segíti tevékenységüket. A Kamara szakmai jellegéből adódóan nem veheti át a civil szervezetek érdekvédelmi funkcióját, csupán segítheti munkájukat.

5-6. §

A javaslat a szakoktatók és az iskolavezetők tekintetében kötelező kamarai tagságot követel meg. Kamarai tagság nélkül a szakoktató, illetve az iskolavezető nem végezhet szakoktatói, illetve iskolavezetői tevékenységet. Ez alól csak egyetlen kivétel van: a középfokú és a felsőfokú iskolai rendszerű képzésbe integrált ilyen jellegű tevékenység.

Hasonlóképpen határozza meg a javaslat a működési engedély kiadásának a szabályait is. Képző szerv csak a Kamara által adott működési engedély alapján folytathat járművezető képző, illetve szakoktatói és iskolavezetői továbbképző tevékenységet. A képző szerv ezáltal nem válik ugyan a Kamara tagjává, de sok szálon kötődik a Kamarához, a Kamarának a működési engedély kiadásán túl is vannak jelentős feladatai (lásd a 3. §-t) a képző szervek tekintetében.

7-9. §

A kamarai tagság a képzésben részt vevő magánszemélyek alanyi joga abban az esetben, ha a tag a felvételi követelményeknek megfelel. A felvételi követelmények megfogalmazása során a cél az volt, hogy a járművezető-képzésben részt vevők köre megfelelő képesítéssel és büntetlen előélettel rendelkezzen, és így feltételrendszerében biztosítottá váljon a színvonalas szakmai képzés. A tagfelvételi eljárás időhöz kötött, amely a felvételét kérő számára nyújt jogbiztonságot. Ugyanúgy az is, hogy a felvételi kérelem elutasítása esetén a felvételi bizottság határozatát indokolni köteles. Elutasítás esetén a kérelmező részére a magyar jogban már jól alkalmazott jogorvoslati lehetőség biztosított. Rendes jogorvoslattal a Kamara felsőbb szervéhez lehet fordulni, amely halasztó hatályú. A kérelmezőnek biztosított a bírósági jogorvoslat útja, ez azonban az elutasító döntésre nézve nem halasztó hatályú. Az elutasítás lehetőségét a törvény taxatíve felsorolja, amellyel biztosítani kívánja, hogy a Kamara tagja csak etikailag, erkölcsileg alkalmas személy lehessen. Akit a Kamarából valamely okból kizártak, ismételt felvételét csak hosszabb idő elteltével kérheti.

A Kamara a tagokról vezetett nyilvántartásában naprakészen regisztrálja a szakoktatókat és az iskolavezetőket, akik részére külön igazolványt biztosít. Érvényes igazolvány nélkül a szakoktató vagy iskolavezető nem működhet.

10-11. §

A jogok és a kötelezettségek terén a javaslat széles lehetőséget biztosít a tagoknak a működésre és a kamarai szolgáltatások igénybevételére, ugyanakkor kötelező normákat is előír. A kötelezettségek megfogalmazásán túl kitér  a javaslat a körültekintő munkavégezésre, az elvárható gondosságra. A képzésben résztvevőknek figyelemmel kell lenniük arra a körülményre is, hogy tevékenységükkel nemcsak szakmai ismereteket közvetítenek a tanulókhoz, hanem nagy szerepük van az emberek nevelésében is.

12-14.§

A javaslat lehetőséget biztosít a tag részére tevékenységének szüneteltetésére. A szüneteltetést a javaslat nem köti szigorúan időszakhoz, különös figyelemmel arra, hogy a Kamara tagja választott köztisztviselői jogviszonyba kerülhet, amely adott esetben 4-8 évig is eltarthat. Méltánytalan lenne egy közérdekű tevékenységet végző tag esetében, ha a szüneteltetés később ellehetetlenítené előző foglalkozásának végzését.

15-17. §

A tagsági viszony megszűnésével a tagnak megszűnik minden jogosítványa a szakoktatói vagy az iskolavezetői foglalkozásával összefüggésben, valamint megszűnnek a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei.

18-22. §

A képző szervek szigorúan előírt feltételrendszernek kell, hogy megfeleljenek, így Kamara csak ebben az esetben ad részükre működési engedélyt. Ha azonban a képző szerv megfelel a feltételeknek, a működési engedélyt ki kell adni a részére. A feltételek vizsgálatát a Kamara végzi. A Kamara a képző szervekről nyilvántartást vezet.

A működési engedély kiadása iránti kérelem elutasítása esetén a javaslat a kérelmező részére rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőséget biztosít.

23. §

A Kamarának a tagokról és a képző szervekről vezetett nyilvántartása naprakészen regisztrálja a tagok adatait, gondoskodik azok közzétételéről, közhitelesen tanúsítja a tag tevékenységére vonatkozó jogosultságát. A kamarai regisztráció nyilvános, azt bárki megtekintheti, szükség szerint információt kérhet.

24-28. §

A Kamara alapszabályában rögzíti működési feltételeit és meghatározza szervezeti rendjét. A szervezeti rendszer a jogrendszerünkben általánosnak tekinthető elvek alapján épül fel, biztosítva a tagok önigazgatási, önkormányzati jogát. A Kamara demokratikus működési rendje biztosítja a tagság részvételét, választójogát és tisztségre történő választhatóságát. A küldöttgyűlés a legfőbb döntést hozó szerv, amely meghatározza a legfontosabb stratégiai működési kérdéseket, demokratikus választás útján biztosítja a Kamara operatív vezetését az elnökségen és a tisztségviselőkön keresztül. A Kamara a hatékony működéséhez bizottságokat hoz létre, amelyek az etikai, az ellenőrző, a szakmai-módszertani, a szakértői és a felvételi bizottságok, de ezek mellett egyéb bizottságot is létrehozhat.

29-30.§

A Kamara a bevételeiből gazdálkodik, amelynek fő forrása a kamarai tagdíj és a hozzájárulás. Ezeknek az összegszerűségét a legfőbb döntéshozó szerv állapítja meg. A tagdíj és a hozzájárulás mértéke évente változhat, amelyet határozatban kell rögzíteni. A Kamara a tagdíjfizetési kötelezettségről az érintetteket körlevélben értesíti. A kamarai ráfordítások felhasználásáról az időszakos küldöttgyűléseken kell beszámolni. A Kamara a tervezett bevételekről és ráfordításokról évente költségvetést készít.

31.§

A javaslat a szakoktatói és iskolavezetői tevékenység színvonalas gyakorlása és a nevelési feladatoknak való megfelelés érdekében meghatározza azokat a magatartási szabályokat, amelyek megszegése etikai vétségnek minősülhet. Az etikai vétségek körének szabályozása összhangban van más szakmai kamarák etikai szabályaival. Az etikai szabályok betartásán és betartatásán keresztül a Kamara ki kívánja szűrni az oktatói-nevelői tevékenységre alkalmatlan személyeket.

32-34.§

Az etikai vétségek elkövetőjével kapcsolatos eljárási szabályok tekintetében a javaslat átvette a hasonló kamarák etikai eljárási szabályait, figyelemmel a már jól bevált gyakorlatra. Az eljárás lényege a tényállás pontos tisztázása, a nem kívánatos jelenségek, cselekmények megelőzése, a szükséges büntetések kiszabásával a Kamara szakmai és erkölcsi tekintélyének megteremtése, megszilárdítása. A kizárás intézményének alkalmazása megteremti annak a lehetőségét, hogy e területen is csak szakmai és etikai szempontból alkalmas személyek tevékenykedhessenek. Az etikai eljárásban biztosított a törvényesség betartása, valamint a jogorvoslati lehetőség. Az esetleges döntések elleni védelmet biztosítja a javaslat akkor, amikor az etikai határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé teszi. Ennek azonban nincs halasztó hatálya.

35-38. §

A Kamara feletti törvényességi felügyeletet a szakminisztérium látja el, amely segíti, koordinálja, ellenőrzi a Kamara működését, elsősorban a működés jogszabályi megfelelőségét. A felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyre, amely hatósági vagy közigazgatási eljárás tárgya. A szakminisztérium a Kamara testületi szerve felett gyakorolt jogkörében kezdeményezheti a Kamara határozatának a megsemmisítését és új eljárásra utasítását, illetve felhívhatja a vezető testületet a törvényes működés helyreállítására, küldöttgyűlés összehívására. Szükség esetén egyes tisztviselők működését felfüggesztheti. A felügyelő szakminisztérium a törvényességi felügyeleti jogának gyakorlása során felügyelőbiztos kirendelését is kezdeményezheti. A Kamara működésének a törvényességét szolgálja az is, hogy a javaslat lehetőséget ad a Kamara testületei által hozott törvénysértő határozatok bírósági felülvizsgálatára is.

39-43. §

A Záró rendelkezések a hatálybalépés időpontját határozzák meg, és rögzítik azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek alapján megkezdődhet a Kamara megalakítása, ill. annak előkészítése. A törvényjavaslat rögzíti emellett a Kamara megalakulásáig, illetve a megalakulást követő, így többek között a tagok belépésére, a szakoktatói és iskolavezetői tevékenység folytatására vonatkozó eljárási szabályokat.