|
2005. évi .......... törvény
a Magyar Közúti Járművezető-képző Kamaráról
A közúti közlekedés biztonságának fontos feltétele, hogy a közúti közlekedés résztvevőinek elméleti és gyakorlati tudását a közlekedési kultúra fejlesztésére is alkalmas olyan tanfolyami képzés alapozza meg, amely pontos, szakszerű, egységes szemléletű és széleskörű ismereteket közvetít a szabályokról, a járművekről, a forgalomról, valamint a közlekedés környezetéről, és biztosítja a vezetéstechnikai elemek elsajátítását és beidegződését.
Az Országgyűlés elismeri a közúti járművezető képző szakoktatók és iskolavezetők jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé teszi, hogy tagjai a maguk által választott testületek és tisztségviselők útján - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket, és így hozzájáruljanak a közlekedés biztonságának fejlődéséhez. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
A törvény hatálya a Magyar Közúti Járművezető-képző Kamarára (a továbbiakban: Kamara), a Magyar Köztársaság területén közúti járművezető képzést végző, illetve ilyen tevékenységet irányító természetes személyekre (a továbbiakban: szakoktató, illetve iskolavezető), a közúti járművezető képző tevékenységet, illetve a szakoktatói vagy iskolavezetői továbbképzést végző gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont; a továbbiakban: képző szerv] terjed ki.
A Kamara
2. §
(1) A Kamara a szakoktatók és az iskolavezetők önkormányzati elven alapuló szakmai köztestülete. (2) A Kamara országos szervezet, amely feladatainak ellátására a fővárosban és a megyékben önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteket hozhat létre.
(3)
A Kamara jogosult arra, hogy a Magyar Köztársaság címerét a Kamara
épületein, helyiségeiben elhelyezze, valamint hivatalos iratain és
bélyegzőin feltüntesse. 3. §
A Kamara:
a) megalkotja a Kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály), b) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a közúti járművezető képzés működésének a feltételeit meghatározzák, illetve amelyek egyébként érintik a közúti járművezető képzést, vagy a Kamara feladatait és működését, c) a jogszabályok keretei között kialakítja, folyamatosan kiegészíti és módosítja, valamint közreadja a közúti járművezető képzés technikai szabályait, továbbá a közúti járművezető képzéshez kapcsolódó bizonylati és nyilvántartási előírásokat, d) közvetlen kapcsolatot tart fenn a közlekedési hatóságokkal és a közlekedés területén működő szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztet velük, e) közreműködik a szakoktatói és az iskolavezetői képzésben és biztosítja a szakmai gyakorlat megszerzését, f) a közlekedési hatósággal együttműködve módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a szakoktatók és az iskolavezetők munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a tagok a munkájukat e törvényben és más jogszabályokban előírt módon végezzék, g) gondoskodik a közúti járművezető képzéshez előírt tansegédletekről, h) kiadja és visszavonja a képző szervek működési engedélyét, i) a közúti járművezető képzés végzésére feljogosított képző szervekről, továbbá - mint kamarai tagokról - a szakoktatókról és iskolavezetőkről nyilvántartást vezet, j) ellenőrzi a szakoktatók és az iskolavezetők szakmai munkáját (szakfelügyelet), k) figyelemmel kíséri a képző szervek szakmai tevékenységét, és indokolt esetben meghozza a szükséges intézkedéseket, l) figyelemmel kíséri a szakoktatók, az iskolavezetők és a képző szervek érdekeit érintő intézkedéseket, a szabályok változásait, a szakmai állásfoglalásokat, a közúti járművezető képzésben részt vevők tevékenységét, és tapasztalatait rendszeresen a szakoktatók, az iskolavezetők és a képző szervek rendelkezésére bocsátja, m) szabályozza a szakoktatók munkavégzését, n) kidolgozza és közzéteszi a szakoktatókra és az iskolavezetőkre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri azok megtartását; ha az etikai szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik az etikai szabályzatnak megfelelően, és határozatát nyilvánosságra hozza, o) meghatározza a közúti járművezetők képzéséért, a szakoktatók és az iskolavezetők továbbképzéséért felszámítható díjak díjképzési alapelveit,
p)
részt vesz a közúti járművezető képzéssel foglalkozó nemzetközi
szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok közúti járművezető
képző szervezeteivel. 4. §
A Kamara munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti tevékenységet nem lát el.
A közúti járművezető képző, illetve a szakoktatói és iskolavezetői továbbképző tevékenység végzésének feltételei
5. §
(1) Közúti járművezető képzést csak olyan szakoktató végezhet, illetve ilyen tevékenységet csak olyan iskolavezető irányíthat, aki a Kamara tagja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a közúti járművezetőknek a közép- és felsőfokú iskolai rendszer keretében történő képzésére. (3) Közúti járművezető képző, illetve szakoktatói vagy iskolavezetői továbbképző tevékenységet csak olyan képző szerv folytathat, amely erre a Kamarától engedélyt (a továbbiakban: működési engedély) kapott.
6. §
A kamarai tag, illetve a képző szerv végezhet járművezetői továbbképzést, szervezhet egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítés megszerzéséhez szaktanfolyami képzést és a kamarai tag folytathat az 5. § (1) bekezdésben felsoroltak mellett minden olyan egyéb tevékenységet, amely a Kamara etikai szabályzatában foglaltakkal összeegyeztethető.
II. Fejezet
KAMARAI TAGSÁG, BEJEGYZETT KÉPZŐ SZERV A tagsági viszony keletkezése
7. §
(1) A Kamarába - írásbeli kérelemre - az a természetes személy (a továbbiakban: kérelmező) vehető fel, aki a) a közlekedési hatóság által kiadott - külön jogszabályban meghatározott - szakoktatói vagy iskolavezetői képesítéssel rendelkezik, b) büntetlen előéletű, c) szakoktatói vagy iskolavezetői tevékenységet kíván folytatni, d) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint e) az alapszabályban meghatározott módon vállalja a kamarai tagdíj megfizetését.
(2) A tagfelvételi kérelemről - a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül - a Kamara felvételi bizottsága határoz, és határozatát a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli.
(3)
A tagfelvételt csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
hiánya miatt, illetve a
(4) A kérelmező az elutasító határozat ellen annak kézhezvételtől számított 30 napon belül a Kamara elnökségéhez (a továbbiakban: elnökség) fellebbezhet.
(5) Az elnökség a fellebbezés kérdésében 30 napon belül határoz, és határozatát a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli.
(6) Az elnökségnek a fellebbezést elutasító határozata ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
8. §
El kell utasítani annak a kérelmezőnek a tagsági kérelmét: a) aki képesítés nélkül, e törvény hatálybalépése után kamarai tagság nélkül vagy egyébként jogszabályellenesen végez (végzett) szakoktatói vagy iskolavezetői tevékenységet, a jogszabályellenes tevékenység megszüntetésétől számított 2 éven belül, b) aki a szakoktatói vagy az iskolavezetői foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, c) akit a Kamarából korábban kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül, d) akit a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a Kamara tagjai közül töröltek, a törlést követő 1 éven belül, illetve e) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.
9. §
A Kamara a tagjai közé felvett szakoktatót vagy iskolavezetőt nyilvántartásba veszi és arcképes szakoktatói vagy iskolavezetői igazolvánnyal látja el. A nyilvántartásba vett szakoktató vagy iskolavezető jogosult a "bejegyzett szakoktató" vagy a "bejegyzett iskolavezető" címet használni.
A kamarai tag jogai és kötelezettségei
10. §
(1) A Kamara tagja a) szakoktatói vagy iskolavezetői tevékenységet végezhet, b) igénybe veheti a Kamara szolgáltatásait, c) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a (helyi) szervezet ülésein, d) részt vehet a küldöttek megválasztásában, e) küldöttnek, tisztségviselőnek, bizottsági tagnak választható.
(2) A Kamara tagja a tagságból eredő jogait e törvénynek, valamint az alapszabály és más kamarai szabályzatoknak megfelelően gyakorolja.
11. §
(1) A Kamara tagja köteles a szakoktatói vagy az iskolavezetői és az általa ellátható egyéb tevékenységét és a választott tisztségéből eredő tevékenységét lelkiismeretesen, a jogszabályok és a szakmai előírások alapján, körültekintően, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint végezni.
(2) A Kamara tagja köteles: a) az alapszabályban és más önkormányzati szabályzataiban foglaltakat megtartani, b) az elnökséghez bejelenteni, ha személyét illetően a 7. § (1) bekezdésében felsorolt feltételekben változás következett be, c) a tagdíjat megfizetni.
A tagsági viszony szünetelése
12. §
(1) A kamarai tagság szünetel: a) a tag írásbeli kérelmére, b) ha a tag a közúti járművezető képzés és vizsgáztatás területén köztisztviselői jogviszonyt létesített, c) ha a tag ténylegesen több mint egy éve nem végez szakoktatói vagy iskolavezetői tevékenységet.
(2) A kamarai tagság szünetelésének időtartamára a szakoktatói vagy az iskolavezetői igazolványt be kell vonni.
13. §
(1) A kamarai tagság szünetelésének okát a 12. § (1) bekezdésének b) illetve c) pontjában meghatározott esetben a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 8 napon belül az elnökséghez írásban be kell jelenteni.
(2) Az elnökség a szünetelés tényét a kérelem, illetve az (1) bekezdésben említett bejelentés kézhezvételét követő 8 napon belül meghozott határozatban állapítja meg. A határozatot a taggal írásban kell közölni. A szünetelés kezdő napja a határozat közlésének a napja.
(3) A kamarai tagság a szünetelés okának megszűnésével az elnökségnek - a tag írásbeli kérelmére - meghozott határozata alapján visszaáll. A határozatra a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
14. §
A kamarai tagság szünetelése alatt a kamarai tag: a) nem végezhet szakoktatói, illetve iskolavezetői tevékenységet, b) tanácskozási joggal részt vehet a Kamara (helyi) szervezeteinek és egyéb szerveinek a tevékenységében, de nem szavazhat és nem választható, c) köteles az igénybe vett kamarai szolgáltatásokkal arányban álló díjat fizetni.
A tagsági viszony megszűnése
15. §
A kamarai tagság megszűnik: a) a tag halálával, b) a tag kilépésével, c) a tag kizárásával [33. § (1) c) pont], d) a tagnak a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt a Kamara tagjai közül történő törlésével, e) ha a tagot a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől, illetve bíróság a szakoktatói vagy az iskolavezetői foglalkozástól jogerősen eltiltotta, f) a tag vezetői engedélyének - egy évet meghaladó időtartamú - bevonásával, g) ha a tagot a bíróság jogerősen a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezte, h) ha a tagot a bíróság jogerős ítéletével egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
16. §
(1)
A tagnak a 15. § b) pontjában meghatározott szándékát, továbbá -
annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül - a 15. § e)-f) és
h) pontjában meghatározott megszűnési okot az elnökséghez írásban
be kell jelentenie. Az elnökség a bejelentés alapján - illetve ha a
(2) A kamarai tagság a 15. § a) pontja esetében a tag halálának napján, egyébként a tagsági viszony megszűnését megállapító, illetve a tag kizárását vagy a tagnak a Kamara tagjai közül történő törlését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A 15. § e)-f) és g)-h) pontjában meghatározott esetben azonban a tag már a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől kezdődően nem végezhet szakoktatói illetve iskolavezetői tevékenységet és nem gyakorolhatja a kamarai tisztségeit [10. § (1) e) pont].
17.§
Ha a tag a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére - a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül - nem teljesíti, az elnökség - határozattal - törli a tagot a Kamara tagjai közül [15. § d) pont]. A törlést kimondó határozat ellen - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - a tag keresettel fordulhat a bírósághoz.
Bejegyzett képző szerv
18. §
A Kamara - kérelmére - működési engedélyt ad annak a képző szervnek, a) amely megfelel a képző szervekre jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, és b) amelynek a cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében, illetve az egyéni vállalkozó igazolványában az 5. § szerinti tevékenységeket jelölték meg.
19. §
(1) A képző szerv a működési engedély kiadása iránti kérelmét - mellékelve ahhoz a feltételek teljesülését igazoló okiratok hiteles másolatát - a Kamara felvételi bizottságához nyújtja be.
(2) A felvételi bizottság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül köteles határozatot hozni, és azt a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni.
(3) A kérelmet csak a 18. §-ban meghatározott feltételek hiánya miatt lehet elutasítani. A döntést indokolni kell.
(4) Az elutasító határozatot a 7. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával lehet jogorvoslattal megtámadni.
20. §
A Kamara a nyilvántartásába bejegyzi azt a képző szervet, amelynek működési engedélyt adott (a továbbiakban: bejegyzett képző szerv).
21. §
A bejegyzett képző szerv köteles: a) a nyilvántartásba vételért és a nyilvántartás vezetéséért éves hozzájárulást fizetni (hozzájárulási díj), b) 15 napon belül a Kamarához bejelenteni, ha a 18. §-ban meghatározott feltételekben változás következett be.
22. §
(1) A bejegyzett képző szerv működéséi engedélyét vissza kell vonni, és a szervet a nyilvántartásból törölni kell, ha: a) nem felel meg a 18. §-ban meghatározott feltételeknek, b) nem teljesítette a 21. §-ban meghatározott kötelezettségét, vagy c) a társaságot a cégbíróságon nem jegyezték be, vagy a cégnyilvántartásból törölték, illetve az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták.
(2) A működési engedély visszavonásánál és a képző szervnek a nyilvántartásból való törléséről az elnökség határoz.
(3) A működési engedély visszavonását és a nyilvántartásból való törlést kimondó elnökségi határozatot a képző szerv a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságnál keresettel támadhatja meg.
A kamarai tagságról és a bejegyzett képző szervről a Kamara által nyilvántartott adatok nyilvánossága
23. §
(1) A Kamara a kamarai tag következő adatait tartja nyilván: a) családi és utónevét, b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolvány számát, c) lakcímét, d) a közlekedési hatóság által kiadott - külön jogszabályban meghatározott - szakoktatói vagy iskolavezetői képesítését, számát és keltét, e) szakoktatói, ill. iskolavezetői működésének helyét, székhelyét, telefon- és telefax-számát, f) a nyilvántartásba vétel idejét, a határozat számát, g) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját, h) a fegyelmi büntetést, i) nyelvtudását j) kamarai tisztségét.
(2) A Kamara a bejegyzett képző szerv következő adatait tartja nyilván: a) nevét, b) cégbírósági vagy bírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány számát, c) székhelyét, telefon- és telefax-számát, d) működési engedély számát, e) nyilvántartásba vétel idejét, határozat számát, f) a képző szervekre jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és tárgyi feltételeket, g) iskolavezető nevét, kamarai tagsági nyilvántartási számát, h) a működési engedély visszavonásának időpontját.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e) és g) pontokban, a (2) bekezdésben felsorolt adatok közül az a)-d) és g)-h) pontokban felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatóak.
(4) A Kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.
III. Fejezet
A KAMARA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
Alapszabály
24. §
Az alapszabályban meg kell határozni: a) a Kamara szervezetére és szerveinek működésére, valamint a helyi szervezetek és a szakmai tagozatok létesítésére, működésére vonatkozó, a törvényben nem rögzített szabályokat, b) a küldöttek és a tisztségviselők feladatainak meghatározására, jelölésére, választására, visszahívására és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, c) a Kamara által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit, d) mindazt, amiben a törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.
Küldöttgyűlés
25. §
(1) A Kamara legfőbb szerve a tagok által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlés küldötteit a tagok 5 évre választják.
(3) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabálynak, választási szabályzatának, etikai szabályzatának és más szabályzatának megalkotása, elfogadása és módosítása, b) annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a Kamara tevékenységéről, illetve amelyben a Kamara bizottságai tevékenységükről számolnak be, c) a Kamara éves költségvetésének (pénzügyi tervének) és éves beszámolójának az elfogadása, d) a Kamara elnökségének, a Kamara elnökének, alelnökeinek, az alapszabályban meghatározott bizottsági tagjainak és a fegyelmi megbízottnak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e) a tagdíjak és a hozzájárulások összegének megállapítása.
(4) A Kamara küldöttgyűlését a Kamara elnöke évenként legalább egyszer köteles összehívni. A Kamara elnöke vagy elnöksége küldöttgyűlést - szükség szerint - bármikor összehívhat. A küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15 napon belül a küldöttgyűlést össze kell hívni.
(5) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent küldöttek többségének szavazata szükséges. Az alapszabály megállapításához és módosításához a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek kétharmadának elfogadó nyilatkozata szükséges.
(6) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetében a későbbi időpontra, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(7) A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek 15 napon belül meg kell küldeni.
Elnökség
26. §
(1) A Kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú, de legfeljebb 24 főből álló, 5 évre megválasztott testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagjai: a Kamara elnöke, alelnöke(i) és a fegyelmi megbízott. Az elnökség üléseire meg kell hívni azoknak a bizottságoknak az elnökeit, amelyek feladatköréhez tartozó kérdésről tárgyal az elnökség.
(2) Az elnökség feladata a Kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban, az alapszabálynak és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően.
(3) Az elnökséget a Kamara elnöke legalább félévenként köteles összehívni. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának, de legalább 11 tagnak a szavazata szükséges.
A Kamara tisztségviselői
27. §
A Kamara tisztségviselői: a) az elnök, b) az alelnök(ök), c) a fegyelmi megbízott, d) a bizottságok elnökei.
A Kamara bizottságai
28. §
A küldöttgyűlés 5 évre megválasztja: a) az etikai bizottság tagjait, b) az ellenőrző bizottság tagjait, c) a szakmai-módszertani bizottság tagjait, d) a szakértői bizottság tagjait, e) a felvételi bizottság tagjait f) az alapszabályban meghatározott egyéb bizottság tagjait.
A Kamara bevételei és ráfordításai
29. §
(1) A Kamara bevételei: a) tagdíj, b) a képző szervek hozzájárulási díja, c) a Kamara által nyújtott szakmai szolgáltatásoknak az alapszabály szerint meghatározott díja, d) egyéb bevételek.
(2) A tagdíjat és a képző szervek által fizetendő hozzájárulási díj összegét az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés határozza meg. A tagdíj és a hozzájárulási díj összegének megállapításánál az alapszabályban meghatározott szempontokat figyelembe kell venni.
30. §
A Kamara ráfordításai a következők: a) a működés költségei, b) a Kamara által ellátott szakfelügyelet költségei, c) a Kamara által nyújtott szakmai szolgáltatások költségei, d) a szakmai szervezeteknek fizetett tagdíjak, hozzájárulások, e) az egyéb költségek és ráfordítások.
IV. Fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
Etikai vétség
31. §
(1) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki a) a szakoktatói vagy az iskolavezetői tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét megszegi, b) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy c) a szakoktatói vagy az iskolavezetői tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi.
(2) Az etikai vétségre az etikai bizottság az érintett kamarai tag figyelmét írásban felhívja.
(3) Az etikai vétség kivizsgálásánál és megállapításánál az etikai eljárás szabályait kell alkalmazni.
Etikai eljárás
32. §
(1) Az etikai eljárásban a Kamarát a küldöttgyűlés által a kamarai tagok közül 5 évre választott fegyelmi megbízott képviseli.
(2) A fegyelmi megbízott javaslatára az etikai eljárást - a tag értesítésével - a Kamara elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével.
(3) Nem indítható etikai eljárás a) olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá b) ha az etikai vétségnek az elnökség tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, kivéve ha a tag ellen büntetőeljárás indult.
(4) A büntetőeljárás alatt indult etikai eljárást - a jogerős ítélet meghozataláig - a Kamara elnöke felfüggesztheti.
(5) Az etikai eljárást - a fegyelmi megbízott közreműködésével - az etikai bizottság folytatja le. Az etikai tárgyaláson az érintett tagon kívül jogi képviselője is részt vehet. Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő, az etikai eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére - költségtérítéssel - másolatot kaphat.
33. §
(1) Az etikai büntetések a következők: a) írásbeli megrovás, b) pénzbírság, c) kizárás a Kamarából [15. § c) pont].
(2) A pénzbírság legnagyobb összege a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj ötszöröse lehet. A pénzbírság elkülönített felhasználásáról az alapszabályban kell rendelkezni.
(3) Etikai büntetés csak etikai tárgyaláson hozható. Etikai büntetést csak az etikai bizottság, másodfokon a Kamara elnöksége hozhat.
Jogorvoslatok
34. §
(1) Az etikai bizottság által lefolytatott etikai tárgyaláson hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag vagy jogi képviselője, illetve a fegyelmi megbízott - az elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján vagy a 32. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a kamarai tag - amennyiben van, a jogi képviselő - és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül.
(3) Az elnökség a) az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, b) az etikai bizottságot új eljárásra utasítja, vagy c) írásbeli figyelmeztetéssel az etikai eljárást megszünteti.
(4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a Kamara elnöke 8 napon belül kézbesítteti az etikai bizottságnak és a felelősségre vont kamarai tagnak.
(5) A (3) bekezdés szerinti etikai büntetést tartalmazó elnökségi határozat ellen - a kézbesítéstől számított 60 napon belül - a kamarai tag keresettel fordulhat a bírósághoz.
(6) A kizárás etikai büntetés esetében a bíróság jogerős ítéletéig - kivéve, ha a bíróság a kizárást kimondó határozat végrehajtását felfüggesztette - a kamarai tag nem végezhet szakoktatói, illetve iskolavezetői tevékenységet, közúti járművezető képzést, jogai és kötelezettségei a tagsági viszony szünetelésére vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.
(7) Az etikai eljárás részletes szabályait a Kamara etikai szabályzata tartalmazza.
V. Fejezet A KAMARA FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
A törvényességi felügyelet általános szabályai
35. §
(1) A Kamara felett a törvényességi felügyeletet a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a Kamara egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a Kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb vonatkozó szabályzatokat.
(3) A törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye.
36. §
(1) Ha a miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására felhívhatja a Kamara elnökét.
(2) Ha a Kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság a) megsemmisítheti a Kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el, b) felfüggesztheti a Kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek a működését, és a Kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a Kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.
(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.
(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
37. §
A Kamarának azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá a Kamara alapszabályát és egyéb szabályzatait - a határozatokat a meghozataluktól, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a miniszternek.
Kamarai határozat bírósági felülvizsgálata
38. §
(1) A kamarai tag keresettel kérheti a bíróságtól a Kamara testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a Kamara alapszabályába vagy egyéb szabályzatába ütközik.
(2) A kereset benyújtása előtt a sérelmet szenvedett kamarai tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni.
(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő 30 napon belül köteles állást foglalni.
(4) A pert a kamarai tagnak a Kamara ellen, az ellenőrző bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. §
Ez a törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.
40. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők tanfolyami képzéséről, valamint a szakoktatók és iskolavezetők továbbképzéséről külön törvény rendelkezik."
Átmeneti rendelkezések
41. §
(1) A Kamara megszervezéséről a miniszter gondoskodik. Ennek érdekében a törvény kihirdetését követő 45 napon belül a miniszter 21 tagú előkészítő bizottságot hoz létre, amely a Kamara megalakulásáig működik.
(2) Az előkészítő bizottság feladata: a) a Kamara ideiglenes alapszabályának és választási szabályzatának elkészítése, b) az ideiglenes felvételi bizottság kijelölése, c) a küldöttek megválasztásának az előkészítése, a választás lebonyolítása, d) az alakuló küldöttgyűlés előkészítése, összehívása.
42. §
(1) Az ideiglenes felvételi bizottság a törvényben előírt feltételeknek megfelelő szakoktatót vagy iskolavezetőt ideiglenes nyilvántartásba veszi. Ennek eljárási szabályait - a felvételi feltételek figyelembe vételével - az előkészítő bizottság határozza meg.
(2) Az alakuló küldöttgyűlésnek kell először döntenie a törvény szerint a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3) A Kamara akkor tekinthető megalakultnak, ha az alakuló küldöttgyűlés az alapszabályt elfogadta, a Kamara elnökségét és tisztségviselőit megválasztotta, és a megalakulás időpontját a Cégközlönyben közzétették.
43. §
(1) A törvény hatálybalépését követően az érvényes engedéllyel rendelkező szakoktató vagy iskolavezető e tevékenységét csak akkor folytathatja, ha felvételét kéri a Kamarába.
(2) Az érvényes engedéllyel rendelkező, de ténylegesen szakoktatói vagy iskolavezetői tevékenységet nem végző szakoktató vagy iskolavezető kérheti felvételét a Kamarába azzal, hogy a felvételt követően kéri a tagsági viszonynak a 12. § szerinti szüneteltetését.
(3) A törvény hatályba lépése előtt érvényes működési engedéllyel rendelkező képző szerv a tevékenységét akkor folytathatja, ha a Kamara a képző szervet - kérelmére - a nyilvántartásába bejegyezte (20. §).
|